Eljövendő filmek

Nemrégiben körbekérdeztek különböző SFF írókat, melyik SFF filmeket várják, és melyeket kerülik el messziről. Ennek kapcsán eszembe jutott, hogy talán nekem sem ártana rendszereznem a gondolataimat a közelgő filmek terén. Ezek közül ugyan akad olyan - Vasember 3 - ami már megérkezett, ám én őkelmével úgyis csak otthon fogok találkozni, itt Dániában ugyanis egy mozijegy árán már Blue-rayt vehetnék. Szóval, lássuk csak!

Vasember 3: az első két részt kedveltem, és bár azóta történt egy rendezőváltás, a harmadik részre is tervezek jegyet váltani. Miért is? Nos, mert Robert Downey Jr. olyan szinten magáévá tette Tony Stark figuráját, hogy az évtized telitalálata - legalábbis szuperhősi műfajban - volt felkérni erre a szerepre. Emellett olyan szinten működik a párosuk Gwyneth Paltrow-val, amire képregényfilmekből most hirtelen nem is tudok példát felhozni. Emellett kíváncsi vagyok Ben Kingsley Mandarinjára is. Könnyed, humoros jól összerakott szórakoztató film, ami nem nézi hülyének a közönséget - ennyit várok a harmadik résztől, se többet, se kevesebbet.

Acélember: tényleg, egy laikus hogy nem fogja összekeverni a kettőt? "Kérnék jegyet az Acélemberre!" "Azt csak jövő hónapban vetítjük!" "Há' ne szórakozzon mán, há' ott van a plakáton!" "Az a Vasember." "És? Most ötvözték őket, vagy mi van?"

Félretéve minden komolytalanságot, leginkább azért érdekel ez a film, mert nem Donner változatát veszi alapul, hanem - remélhetőleg - valami újat mutat. Örülök, hogy állítólag kriptonitnak nyoma sem lesz a filmben, örülök, hogy láthatok olyan karaktereket, mint Hamilton professzor, tetszik, hogy Luthort későbbre tartogatják, és mindentől függetlenül, mégis csak Superman. Naná hogy érdekel, mit hoznak ki belőle.

Star Trek: Sötétségben: egyszerűen ijesztő, hogy mennyire hidegen hagy a film. Hozzátartozik, alapból nem vagyok nagy Űrszekerek rajongó, de persze ettől még érdekelhetne, elvégre az újra első részét is megnéztem moziban barátokkal. Azonban ez mégse hoz lázba. Talán azért, mert valahogy nem fogott meg a főgonosz karaktere. Az eddigi előzetesek alapján nem tűnt többnek egy mezei megszállottnál, aki azért pusztít, hogy megmutassa. Jó, persze Benedict Cumberbatch játssza, és Zachary Quintót és Simon Pegget is kedvelem, de azt hiszem, ezt kihagyom.

És hamár itt tartunk, ugyanígy hidegen hagynak a készülő Csillagok háborúja folytatások. Pedig anno lelkes rajongó voltam, szívesen megnézem a régi trilógiát újra meg újra, és nem egy folytatást olvastam kissráckoromban, ezek közül a Thrawn-trilógia volt az egyik kedvencem. Akkor miért is nem érdekel? Nem tudom.

Talán, mert nem most kellett volna folytatni a szériát, hanem az előzmények helyett. Talán mert a folytatások világa, a rengeteg képregénnyel és regénnyel mindig kicsit képlékenyebb volt, lehetett választani, mit fogadunk el belőlük, mit nem. Talán mert ettől függetlenül szinte mindegyik kicsit még komorabb volt, mint az eredeti trilógia, aminek az ellenkezőjét tapasztaltuk az előzményekben, ami ironikus, tekintve, hogy ott közeledünk egy fasiszta diktatúra megvalósulásához, a folytatásokban meg elméletileg lábalunk ki belőle. Talán mert a CGI-ben baltával animált arcú taknyos Anakin és Obi-Wan méla undorral tölt el.

Lehet, hogy az előzmények a ludasok. De az is lehet, hogy úgy érzem, ennél a kérdésben tényleg nagyon biztosra mennek. Egyrészt amikor J. J. Abramst alkalmazták, akkor mindenki szinte egy vállrándítással intézte el, hogy végül is magától értetődik, mert sokkal inkább illik erre a szerepre, mint például Matthew Vaughn. Pedig Vaughnban szimpatikus, hogy ő azért mer a saját útjain járni, a Csillagpor például az egyetlen valamirevaló egyrészes fantasy film a kétezres évekből, a Ha/Vert nem sokan vállalták volna be, és az X-men: Az elsőkön is elmerte keverni a korábbi részek hangulatát James Bondéval, ráadásul állandó forgatókönyvírója, Jane Goldman tehetséges. Semmi gondom amúgy Abramsszel, a Super 8-at kifejezetten kedvelem tőle például, de valahogy nem érzem azt, hogy valami újat fogok kapni. Emellett a karakterfilmeknek nem igazán látom létjogosultságát, szemben például a Bosszúállókkal, akiknek a főbb karaktereik mégis csak eltartanak havi címeket. Másrészt meg Han Solón és Boba Fetten van olyan karakter, aki elvinne a hátán egy filmet?

A nyár további szórakoztató filmjei közül kispadon ülnek a következők: Farkas (puristáknak Wolverine vagy Rozsomák), Ha/Ver 2, és R.I.P.D. - Szellemzsaruk. A Wolverine-ben tetszik az ötlet, hogy megfosztják a halhatatlanságától, ebben rengeteg lehetőség van, de félek, hogy ez elsősorban azért van, ne kelljen Vörös Omega-féle ellenfelekre költeni, hétköznapi emberek is elegendő ellenfelek legyenek (bár ha elnézem, milyen lett a korábbi film szuperkatona-ellenfele, mindjárt nem is sajnálom Vörös Omegát). Az előzetesben emellett voltak ötletes akciójelenetek, ugyanakkor Vipera maga mégsem szimpatikus. A Ha/Ver 2 jópofának tűnik, és van benne Jim Carey meg Donald Faison, tetszik Hit-Girl akciózása, mégsem tudom, mi újat tud elmondani, amit nem mondtak már el az elsővel. Az R.I.P.D.-ről meg üvölt, hogy Men in Black klón - viszont kifejezetten tetszik, hogy üvölti. Egyébként nincs is semmi gond ezzel, kismillió szuperhősös, sötét jövős, kiválasztott csodagyerekes film mellett elfér egy ilyen is. Annyi gondom van így elsőre vele, hogy hamár Men in Black, Will Smith szimpatikusabb, mint Ryan Reynolds. Viszont Jeff Bridges szemmel láthatólag jól érzi magát a szerepben, ha szinkronizálják, dobják mellé Sörös Sándort és hadd szóljon!

Hamár Will Smith, A Föld után kifejezetten hidegen hagy. Alapból nem kedvelem a családi vállalkozásokat, ráadásul M. Night Shyamalan neve akkor is visszatartó erő, ha mára már még csak lefitymálni sem menő szegényt. A Feledés már inkább a látványvilága miatt, de egyrészt annyira nem lelkesedett senki érte, másrészt mire hazajutok, már úgysem játsszák... majd videón. Az Elízium érdekel Neil Blomkamp miatt, bár most úgy tűnik, jóval kevesebb Sharlto Copley-t kapunk. A Pacific Rim - magyar kereszteltségben Tűzgyűrű - kifejezetten jópofának tűnik, Del Toro lelkesedése pedig mindig megvesz kilóra. A Végjáték ezzel szemben inkább a színészek miatt érdekel.

A Hobbit következő két része viszont mindenképpen kötelező darab. Márcsak azért is, mert annyira nem vagyunk ám ellátva fantasy filmek terén. Bocsánat, nem vagyunk ellátva olyan fantasy filmekkel, ami: a) nem egy junior fantasy b) nem gyerekkorunk egyik meséje (többnyire Grimm) előkapva, egy kicsit darkosítva, aztán hadd szóljon! Jó, ezek közül az Óriásölőt mindenképpen pótolni fogom, a többi annyira nem hoz lázba. Hamár megszóltam a junior kategóriát, Percy Jackson második része okénak tűnik, de szerintem megvárom azt is videóra. Fantasy terén pedig lenne miből válogatni, minden esetre kósza hírek terjengenek, hogy ez változni fog, ha nem is a közeli jövőben.

Rajzfilmek terén rögtön adott egy előzmény és egy folytatás: a Szörny Egyetem és a Gru 2. Mindkettő eredetijét kimondottan bájosnak és jópofának tartom, meglátjuk, mi újat tudnak felmutatni. A Croodékat viszont amikor tudom, pótlom, már csak azért is, mert Chris Sanders rendezte.

Mi maradt még? Nos, záruljon be a kör, ha képregényfilmekkel kezdtem, akkor zárjam is képregényfilmekkel. A Thor 2 sem hoz lázba, de azért kicsit jobban, mint a Star Trek - így elsőre az első rész és a Csillagkapu keverékének tűnik. Az Amerika Kapitány - A tél katonája két fokkal jobban; jobban bejött az első rész, ráadásul kapunk Fekete Özvegyet és Sólymot, azaz hosszú idő óta végre egy olyan fekete szuperhőst, aki eredetileg is az volt.

Emellett a Csillagok háborújával és az Űrszekerekkel szemben a Guardians of the Galaxy sokkal inkább érdekel. Nem azért, mert Marvel film. Inkább azért, mert tudom róla, hogy kicsit amolyan Csillagok háborúja utóérzet, és inkább nézek egy bevállaltan Csillagok háborúja utóérzetet, mint egy Csillagok háborúját, ami jobb esetben utóérzet, rossz esetben mégcsak az se. Mielőtt kitérnék a Bosszúállók második részére, meg kell említenem, hogy bár Hangya a képregényben sosem volt kimondottan szimpatikus, a nemrég bemutatott felvételben jópofán használja a képességét.

Maradt a két nagyágyú, a Bosszúállók 2 és az X-men: Az eljövendő múlt napjai. Mindkettőre kimondottan kíváncsi vagyok, mert ez az a két film, ahol egész franchise-ok fonódnak össze, kezdjük az előbbivel, mert az úgyis korábban jön.

Az X-men: Az eljövendő múlt napjaiban viszontláthatunk ismert arcokat, és találkozhatunk újakkal. Érdekes, hogy bár zömében a régi gárda tér vissza, Singer olyan színészeket is visszahívott, akik Rattnernél és Vaughnál kerültek bele a sorozatba, ami szép gesztus, akkor is, ha nem ők vannak túlsúlyban. Másrészt, valamiért az első Wolverine filmből egyetlen új arccal sem találkozhatunk... valamiért. Egyedül Gambitet sajnálom. Az újak között találkozhatunk Csillámmal, Bishoppal és Hadiösvénnyel, illetve talán Napfolttal vagy Naptűzzel, így - bár a film két idősíkja a hetvenes és kétezer-tízes évek -, valahogy a többiekkel együtt a mutánsgárda engem a kilencvenes évek felállására emlékeztet (amibe Gambit megint csak illene, de ez van, az első Wolverine film nagyon sok problémát vet fel, ráadásul nem is volt olyan jó). Emellett kapunk Őröket, melyeket Peter Dinkleage karaktere talál fel.

Korai találkozásokba bocsátkoznunk, viszont, mint azt már pedzegettem, jó eséllyel Logan fog visszautazni a múltba. Valószínűleg egyébként Csillám segítségével, aki az eredeti képregényben csak térben tud teleportálni személyeket, de ezt idővel kiegészíteni nem lenne nagy csúsztatás. Azt se tudjuk, hogy egyedül megy hősünk (bár erre jó esély van), vagy mennek vele/követik őt. Ha igen, akkor van potenciál abban, hogy a három fiatal menjen (Vadóc, Jégember, Kitty Pryde), ez az elv már a második részben is bevált. Ez esetben viszont az új mutánsok maradéka a fiatal Magneto táborát fogja gyarapítani, ugyanis egyébként elég nagy lenne a túlerő jó oldalról - az meg adná magát, hogy Xavierék azért nem tudták megakadályozni a Testvériséget, mert voltak összesen Bestiával sok ellen (Vészmadár azért hiányzik... ő is, bár már így is sokan vannak). Bishop az, akit nem tudok hova tenni, két okból: egyrészt a képességét már megkaptuk Az elsők Shawjában, másrészt pedig eredetileg ő a jelenbeli X-ekhez képest jött a jövőből. Az is kérdés, hol fog állni - eredetileg ő egy fanatikus volt az X-ek oldalán, az utóbbi időben... nem annyira.

Kíváncsi leszek az Őrökre, és szerintem borítékolható, hogy Michael Bay Singert is ki fogja osztani, amiért óriásrobotokat mert filmvászonra rakni... apropó, idáig nem is tudatosult bennem, hogy lesz Transformers 4... ez maradjon is így!

Ami a Bosszúállók második részét illeti, kíváncsi vagyok, hogy emelik a tétet. Bárha igaz az, amit Whedon mondott, nem emelik, csak személyesebbé teszik. A nagy szuperhősi összeröffenésekre két bejáratott sablon létezik: az egyik az idegen invázió, amikor hőseinknek össze kell fogniuk, hogy elkenjék az ufók száját, a másik a gonoszok szövetsége. Általában ez a sorrend jellemző, bár akadnak kivételek. De a helyzet az, hogy a Bosszúállók második része egy csomó olyan filmen alapul, amit még be sem mutattak. Még csak találgatni sem lehet...

...Kivéve azon a téren, amit Whedon éppen tegnap említett meg, nevezetesen, hogy egy testvérpárost is szeretne a második részbe rakni. A Bosszúállók gárdájában meg össz-vissz egy nevezetes testvérpáros akad, Higanyszál és Skarlát Boszorkány...

...akik Magneto gyerekei...

...és itt eljutottunk egy olyan ponthoz, ami egyelőre nem több a képregényrajongók álmánál, ami egy válasz lehetne arra, hogy a legközelebbi Bosszúállók és X-men film után hova emeljük tovább a téteket epikusság terén. Ez pedig az, hogy összeeresztjük őket. Erre egyelőre van is egy 10% esély, ami mindazonáltal növekedni látszik, mert egyrészt az egyik franchise joga a Disney-nél, a másik a Foxnál van, és ahhoz, hogy ez létrejöhessen, össze kell dolgozniuk. A másik, hogy hangulatát és világát tekintve a két franchise-világ annyira eltér egymástól és annyira nem illik össze, hogy még filmvilágon belül is párhuzamos dimenziókkal kellene kimagyarázni (ami úgy látszik, egyik franchise-tól sem áll távol). Ennél kicsit könnyebb megváltoztatni a két Bosszúálló eredetét szuperkatonákra vagy fél-asgardiakra... inkább az előbbire, azt az Újvilágban is pedzegették.

Mindegy, ez már eléggé a jövő zenéje. Minden esetre nem sokkal nagyobb hülyeség, mint az Igazság Liga film, amit ugyan megpedzegetnek olykor-olykor, de eddig még egy tisztességes Villám és egy Csodanő filmre sem futotta, és sokan így vélekednek Zöld Lámpás kapcsán is. Ennek ellenére ugyan előfordulhat, hogy az új ezredforduló előtt mégis csak találkozhatunk velük filmvásznon, de nagy reményeket nem fűznék. (De egy évtizede ugyanez volt a véleményem a Bosszúállókról is.)

Marvel vs. DC-re viszont senki ne számítson ebben az életében. Elég nagy kockaságra vall már csupán felvetni is. (Hát igen.)

A távoli jövő képregényfilmjeiről még annyit, hogy az új Pókembert sem várom különösen, ezzel szemben a nem limonádé Fantasztikus Négyesre kíváncsi vagyok, egy jó Hulkra pedig kíváncsi lennék, de arra akkora esély van, mint az Igazság Liga filmre. Vagy mint a Sötét Igazság Liga filmre, ami John Constantine, Swamp-Thing, Zatanna és társai körül forogna, és ami Del Toro álomprojektre lenne... de előbb forgassa le a Hellboy 3-at.

És Ti? Mit vártok a zsánerfilmek közül?