Boldog Új Évet!

Boldog Új Évet Kívánok Minden Kedves Olvasómnak!

Év végi toplista

Az idei kedvenceimről - legyen film, könyv, képregény - írtam az SFmagon többedmagammal.

Elhunyt Carrie Fisher (1956-2016)

Hatvan éves volt. Gyerekkorom egyik meghatározó alakja, aki hosszú évek óta csak nemrég került újra a figyelem központjába. Ma néztem pont újra Az ébredő Erőt a családommal, és megállapítottuk, hogy ő csak még ragyogóbb lett. Most pedig kihunyt. Nyugodj békében, hercegnő!

Kellemes Karácsonyt!

Hohohó, Kellemes Karácsonyt Kívánok Vidám Bejglimajszolással Minden Kedves Olvasómnak!

Spawn: Kezdetek – 1. kötet kritika

Olvastam a nemrég kiadott Spawn kötetet.

Katherine Addison: A koboldcsászár

Politika kevesebb dekadenciával, több emberséggel.

Zsivány Egyes

Korrekt, és tetszett, hogy a lázadók és a birodalmiak közti fekete-fehér szembenállást árnyalja, de egy kicsit bonyolultabb történetnek örültem volna.

Az SFmag 2016. évi karácsonyi ajánlója

Bizony, én is ajánlottam benne.

Taizs Gergő: Kimatekozott szerelem

Mottó:
"...mint egy hűvös hullám:
a 2x2 józansága hull rám."
Radnóti Miklós: Levél a hitveshez (részlet)

(+)

már épp elégszer adtam hozzá
még egy esélyt,
feledve pár félrekalkulált
végeredményt,
vagy vontam ki magam az egyenletből,
melyben rám tizedesvesszőt,
és nem egész számot osztottak
- bár ez még mindig jobb volt,
mint mikor nullával szoroztak

pedig akkor már láttam összeadott magunkat,
ahogy felírjuk patyolat kockás lapunkra
a képletet,
hogy egy meg egy - jegyezd meg -
veled egy egész
életet

mi ketten, mint az egyetlen
páros prímszám,
a rezonáló rímpár,
hogy én csak veled,
te meg velem végezhetsz
el maradéktalan osztást

értelmezési tartományom
sem több már mint közös lábnyom,
hol belátható biztonságod térélménye
nyújtja ki
van-volt-lesz síkjaink
konvex poliéderének
csúcsait

és csak néztelek, néztelek,
mint eldőlt nyolcas
a végtelent
négyzeten

(-)

először csak az tűnt föl,
hogy a természetes számok helyébe
- amik addig gond nélkül összefértek
halmazaink metszetében -
számottevően csak negatívok
meg törtek léptek

a köreink távolodásával beszűkült térben
monoton növekszik a félelem függvénye,
e kegyetlen negáció:
szeretlek, nem szeretlek

aztán az idővel haladva,
mindezt magamban
meghánytam-vetettem,
s bár behánytam hetente,
kedvemet zárójelemben
felfele kerekítettem,
míg végül minden törtrészem
szétszórtam pár földrészen

majd jött a numerikus analízis:
számolom, hogy kivel, hol és hányszor,
a végén meg kijön valami szürreális számsor,
de az egyenlet egyetlen ismeretlene, hogy
ha egy negatív számot vonok
ki magamból,
attól
csak több lehetek, ugye?
és azt tudtad, hogy
üres halmaznak csak
egy részhalmaza van?
önmaga

Vaiana

Aranyos, határozott, klasszikus.
Avagy láttam a Vaianát.