Ho-ho-hoj! Ragyogóan Boldog Karácsonyt és Kellemes Ünnepeket Kívánok Mindenkinek!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ünnepek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Ünnepek. Összes bejegyzés megjelenítése
2022. december 24., szombat
2022. április 15., péntek
2020. december 31., csütörtök
2020. december 24., csütörtök
2019. december 24., kedd
Kellemes Karácsonyt!
Kellemes Karácsonyt Kívánok Mindenkinek! Legyetek egymás szívében a karácsonyfadísz!
2019. április 19., péntek
2018. május 6., vasárnap
2018. április 1., vasárnap
Nagyon Kellemes Húsvétot!
Nagyon Kellemes Húsvétot Kívánok Mindenkinek! :)
A Nyuszi eléggé elfoglalt, szerencsére mások is besegítenek neki. :)
2017. december 31., vasárnap
Boldog Új Évet Kívánok!
Nahát, év utolsó napja. Akkor szeretettel kívánok mindenkinek Boldog Új Évet!
2017. december 24., vasárnap
Kellemes Karácsonyt Kívánok Minden Olvasómnak!
Kellemes, nyugodt, csendes, szeretettel teli, békés, családdal töltött ünneplést kívánok minden kedves olvasómnak!
2017. december 18., hétfő
2017. április 16., vasárnap
2016. december 31., szombat
2016. december 24., szombat
Kellemes Karácsonyt!
Hohohó, Kellemes Karácsonyt Kívánok Vidám Bejglimajszolással Minden Kedves Olvasómnak!
2016. december 15., csütörtök
2015. december 24., csütörtök
2015. december 22., kedd
Karácsonyi kitekintés
Két nap, és itt a szenteste, és vele együtt itt a karácsony is, a szeretet és a békesség ünnepe.
Egyben a törődésé is.
A törődésé, hogy megpróbáljuk megérteni a másikat, és éreztetni, hogy nincs egyedül. Nemcsak miatta, saját magunk miatt is, mert minél inkább egyedül van a másik, annál inkább egyedül vagyunk mi is.
Sokat gondolkoztam ezen a bejegyzésen, mert úgy tűnik, a békesség és a törődés az utóbbi időben szemben álló fogalmak lennének. Pedig ez ostobaság, hosszú távon épp, hogy kiegészítik, erősítik egymást.
Éppen ezért én a nők mellett vagyok, amikor azt mondják nekik, hogy nem kell ugyanannyit keresniük, mint a férfiaknak, nekik gyereket kell szülniük. Mert tudom, hogy például sok egyedülálló anyuka van, akinek vagy meghalt a férje, vagy másokból nem számíthat rá. Mert tudom, hogy rengeteg nőnél nem zárja ki egymást a karrier és a gyermeknevelés. Mert tudom, hogy az, hogy gyereket vállalok, rám tartozik.
De nem csak a nők mellett vagyok, hanem a pedagógusok mellett, akiket hónapok óta nem fizettek meg. A rendőrök mellett, akiktől karácsony előtt visszafizettetnék a túlórapénzt. Az orvosok mellett, akik hiányos eszközökkel dolgoznak.
A létminimum alatt élő gyerekekkel vagyok, akik nem tűnnek el, csak azért, mert valaki azt mondja, nem léteznek. Nem lehet őket szőnyeg alá söpörni, nem lehet elhallgattatni őket közönnyel.
A menekültekkel vagyok, akik most szabad ég alatt éjszakáznak, és akik maguk buktattak le egy veszélyes embert, amikor el akart bújni mögöttük.
És Veled vagyok.
Mert nehogy azt hidd, hogy azért, mert más fontosabb, Te már kevésbé vagy fontos. Éppen ellenkezőleg. Minél fontosabb a másik, Te is annál fontosabb vagy. Ez így működik.
Nehogy azt hidd, hogy azért, mert felszólalsz másokért, felbujtasz. A széthúzás maga pont a közönyből fakad. Az, hogy valaki mellett vagyok, még nem jelenti azt, hogy valaki ellen.
De nem is kérek mást így karácsonyra, csakhogy gondolj másokra. Hidd el, ők is gondolnak Rád.
Kellemes Karácsonyt hát Mindenkinek!
Egyben a törődésé is.
A törődésé, hogy megpróbáljuk megérteni a másikat, és éreztetni, hogy nincs egyedül. Nemcsak miatta, saját magunk miatt is, mert minél inkább egyedül van a másik, annál inkább egyedül vagyunk mi is.
Sokat gondolkoztam ezen a bejegyzésen, mert úgy tűnik, a békesség és a törődés az utóbbi időben szemben álló fogalmak lennének. Pedig ez ostobaság, hosszú távon épp, hogy kiegészítik, erősítik egymást.
Éppen ezért én a nők mellett vagyok, amikor azt mondják nekik, hogy nem kell ugyanannyit keresniük, mint a férfiaknak, nekik gyereket kell szülniük. Mert tudom, hogy például sok egyedülálló anyuka van, akinek vagy meghalt a férje, vagy másokból nem számíthat rá. Mert tudom, hogy rengeteg nőnél nem zárja ki egymást a karrier és a gyermeknevelés. Mert tudom, hogy az, hogy gyereket vállalok, rám tartozik.
De nem csak a nők mellett vagyok, hanem a pedagógusok mellett, akiket hónapok óta nem fizettek meg. A rendőrök mellett, akiktől karácsony előtt visszafizettetnék a túlórapénzt. Az orvosok mellett, akik hiányos eszközökkel dolgoznak.
A létminimum alatt élő gyerekekkel vagyok, akik nem tűnnek el, csak azért, mert valaki azt mondja, nem léteznek. Nem lehet őket szőnyeg alá söpörni, nem lehet elhallgattatni őket közönnyel.
A menekültekkel vagyok, akik most szabad ég alatt éjszakáznak, és akik maguk buktattak le egy veszélyes embert, amikor el akart bújni mögöttük.
És Veled vagyok.
Mert nehogy azt hidd, hogy azért, mert más fontosabb, Te már kevésbé vagy fontos. Éppen ellenkezőleg. Minél fontosabb a másik, Te is annál fontosabb vagy. Ez így működik.
Nehogy azt hidd, hogy azért, mert felszólalsz másokért, felbujtasz. A széthúzás maga pont a közönyből fakad. Az, hogy valaki mellett vagyok, még nem jelenti azt, hogy valaki ellen.
De nem is kérek mást így karácsonyra, csakhogy gondolj másokra. Hidd el, ők is gondolnak Rád.
Kellemes Karácsonyt hát Mindenkinek!
2015. december 14., hétfő
2014. december 31., szerda
Visszatekintő
Az SFmag gárdájával összegyűjtöttük idei olvasmány- és filmélményeinket. Én a könyveket beraktam a karácsonyi ajánlókba, de azért képregény és film fronton olvasható tőlem néhány említésre méltó alkotás.
Hamár visszatekintés, akkor pont az említett X-men: Az eljövendő múlt napjai kapcsán állított össze a moviepilot egy jópofa listát, hogy mi történt az első és a legutóbbi film között. Ha visszagondolunk, tényleg sci-fibe illő, és persze ezt a listát bővíthetnénk még, kedv és személyes vélemények szerint. Hogy én mit raknék hozzá? Talán a Skype-ot, ami 2003-ban rajtolt, és aminek segítségével ingyen tudtam tartani a kapcsolatot családdal, mikor külföldön tanultam, iskolával, amikor itthon. Talán Barack Obamát, ugyanis a kilencvenes években még sci-fibe illő volt egy fekete elnök (ld. pl. Az ötödik elem). A kevésbé kellemesebbek terén 2001. szeptember 11-et, ami eléggé rajta hagyta a nyomát az első évtizeden, illetve az új gazdasági világválságot, ami a közelmúltunkat és jelenünket formálja. Letettünk szondát egy aszteroidára, illetve újra küldözgetünk a Marsra, és bár drónokat már elég régóta használtunk felderítésre, csak a közelmúltban kezdtük el őket használni csapásmérésre.
Pop kulturális vonalon pedig, hogy azért az eltelt idő alatt mégis csak filmre vitték Tolkientól A Gyűrűk Urát és A hobbitot, ami korábban lehetetlennek tűnt, sőt, a harmadik film annyi Oscart zsebelt be, mint addig a Ben Hur és a Titanic. Hogy bár Joel Schumacher egy viccet csinált Batmanből, Nolan nemcsak sikeresen feltámasztotta, de presztízst adott neki egy szintén befejezett trilógiával. És hamár szuperhősök, mozikba került az első Vasember, ami feltámasztotta Robert Downey Jr. karrierjét, elindított egy teljes filmuniverzumot, egyáltalán, egy laikusok számára is kimondottan szórakoztató filmet hozott ki egy korábban jelentéktelen hősből (és persze azóta a Vasember trilógiája is lezárult). A kilencvenes években még a 3D-s rajzfilmek számítottak kuriózumnak, az első évtized végére már a kézzel rajzoltak számítanak annak. És szívem szerint stílszerűen idevenném a Futuramát, noha az 1999 tavaszán rajtolt - már csak azért is, mert ott is az esendő ember csodálkozik rá a világra.
Akárhogy is, néha jól esik visszatekinteni, biccenteni, aztán reménykedve előrenézni. Így ezúton is kívánok mindenkinek Boldog Új Évet, és kellemes következő éveket!
2013. december 27., péntek
Karácsonyi ajándékok
Lassan elvonult Karácsony a fejünk felől, én pedig a bejgli által felszedett kilókon túl két képpel lettem gazdagabb.
Kisebbik pót-húgom - Süni, almával
Nagyobbik pót-húgom - Hangyászsüni
Kisebbik pót-húgom - Süni, almával
Nagyobbik pót-húgom - Hangyászsüni
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)