A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sir Terry Pratchett. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Sir Terry Pratchett. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. október 7., szerda

Sir Terry Pratchett – Stephen Baxter: A Hosszú Föld

Késő esti ajánló egy friss, ötletes sci-fi regényről, ami ugyan nem érhet fel Korongvilághoz, de hangulatában, stílusában a legjobb tudományos fantasztikus klasszikusokat idézi.

2015. március 17., kedd

Sir Terry Pratchettre emlékezve


A SFmagon több kollégámmal búcsúztunk Pratchettől. Nekem a korábbi szavak mellett a következők jutottak eszembe:

"Sokakkal ellentétben az első könyv, amit olvastam Pratchettől, a Vészbanyák volt. Nem is bánom, mert az már egy ízig-vérig Korongvilág regény volt, karakterekre, koncepcióra, mondanivalóra kihegyezve, Születésnapomra kaptam, és édesanyám párszor megkérdezte, hogy tetszik, hol tartok éppen – ugyanis kiderült, hogy ő már kiolvasta az én példányomat, mert csak beleolvasott, de annyira magával ragadta, hogy inkább óvatosan lapozta, nehogy használtan kapjam. A Bűbájos bajokat még én kaptam, onnantól kezdve én ajándékoztam Neki. Megvan Neki gondosan az összes magyarul megjelent kötet, meg a The Last Hero.

Én vagyok a geek a családban, de anyukám rajongását nem tudom utolérni. És ez is bizonyítja azt, hogy Pratchett univerzális nyelvet beszél, és a fantasy csupán egy köntös. Figurái végtelenül szeretetreméltóak, legyen szó a konok Wiharvész anyóról, vagy a gyáva Széltolóról, hogy Halált ne is említsem. Mindnyájuknak megvannak a maguk hibái, de legbelül mind törődnek a társaikkal. Pratchettől azonban távol áll a szentimentalizmus, és ezt bizonyítja az is, hogy regényei tele vannak félelmetesebbnél félelmetesebb ellenfelekkel, mint amilyen Vorbis vagy Teazsúr – ellenfelekkel, akiket nem fizikai fronton kell legyőzni, és akiknek segítségével Pratchett rámutat alapvető emberi gyarlóságokra. Gyarlóságokra, amiket csak akkor győzhetünk le, ha megértéssel és türelemmel nézünk szembe velük. Engem ugyan ritkán nevettetett meg hangosan, de mindig megmosolyogtatott, azonban a jó humor ismérve nem a hangerő, hanem hogy mennyire tisztít meg minket.

És még valami: senki nem tudott olyan frappánsan, olyan szívmelengetően befejezni egy regényt, mint Pratchett."

Érdemes elolvasni a többiek véleményét is, mert mindnyájunkra nagy hatással volt az öreg.

2015. március 12., csütörtök

Elhunyt Sir Terry Pratchett


Ma itt hagyott minket a fantasy irodalom egyik legnagyobb humanistája. Ugyan már régóta lehetett tudni Sir Terry Pratchett betegségéről, halála azonban mégis váratlanul ért. Egy zseni volt, aki egyik barátom szava járásával élve egyszerre tudott humorával hatni az ember eszére és érzelmeire. Aki tudott haragudni az emberekre a gyarlóságaikért, de nem mondott le róluk.

Azt hiszem, úgy illő, ha megköszönöm mindazt, amit adott. Köszönöm Széltolót, Kétvirágot és a Poggyászt. Köszönöm Wiharvész anyót, Ogg ángyit és Magratot. Köszönöm Vinkót, Karrottot és Vetinarit. Köszönöm a Halált, Zsuzskát és Albertet. Köszönöm Álbajsz urat. Köszönöm Tezsvért és Vorbist és Omot. Köszönöm a Könyvtárost. Köszönöm Korongvilágot.

Nyugodj békében, Sir Terry. Köszönök mindent.

2013. október 24., csütörtök

10 fantasy laikusoknak



Melyik az a 10 fantasy, amit mindenkinek érdemes elolvasni? Összeállítottam egy listát, elsősorban laikusoknak, de talán más is talál rajta kedvére valót.

2013. március 23., szombat

Pont mint egy fantasyben...


A tavasz nem akar jönni. Hó födi az alvó tájat, csak a fagyos szél fúj szüntelen. Az emberek nyugtalanok, úgy érzik, uraik elfordultak tőlük, és nem tesznek egyebet, mint bezárkóznak kastélyukba és véget nem érő ünnepséget tartanak a beszedett dézsmából. Néhányan rebesgetik, hogy a király őrült, de csak csendben, az orruk alatt, mert ha az őrök meghallják, kínpadra fektetik a káromlókat. Akadnak, akik a király fivérétől várják a megoldást, ám sokak szerint a hercegnek megvolt a lehetősége, mégsem élt vele. A legtöbben azonban nem akarnak mást, csak hogy vonuljon el a tél a fejük fölül...

Közben egy egyszeri legény messze kerül otthonából, megismerkedik a világ minden tájáról származó kalandorokkal, és magiszterektől tanulja el a retorika és a rúnavetés művészetét.

Valahol pedig, a világ szemétől rejtve, a Tündérkirály ébredezik évszázados álmából, hogy bosszút álljon a világon, mely ellene fordult és megtagadta.

Szerelem! Kaland! Ármány! Egy részletesen kidolgozott világban!

Rúnakódok, melyek összekötik az embereket a világ minden pontjáról! Ötletes, jól kidolgozott mágiarendszer, amit ha én találtam volna ki, rég megtollasodtam volna!
Brandon Sanderson, az Elantris és a Ködszerzet-trilógia írója

Realisztikus, valósághű és keserédes - pont mint az élet maga!
George R. R. Martin, Trónok harca

Humoros, ám mély, abszurd, mégis hiteles. Minden egyes oldalon többet tudhatunk meg az emberi természetről - ha résen vagyunk!
Sir Terry Pratchett, Korongvilág

Mindegyik karakter élő, lélegző személy, akik kilépnek a lapok közül - sztereotípiának nyomát sem találjuk!
Robin Hobb, Az orgyilkos tanítványa

Kétségkívül az egyik legjobb romantikus-tragikomikus-tudományos fantasztikus western horror detektív regény. Egy kicsivel több pornó azért elfért volna.
Alan Moore, Watchmen - Az őrzők

Mese, ahogy azt gyermekként elképzeltük, és amilyen az felnőttkorunkra vált!
Neil Gaiman, Amerikai Istenek

Kvothe-ot Pusztai Dánielről mintáztam!
Patrick Rothfuss, A szél neve

Ahogy én Hófürt Simont.
Tad Williams, Emlékezet, fájdalom, tövis