4. Szegedi Képregényfesztivál

November 17-én, 10 és 18 óra között a Somogyi Könyvtárban megrendezésre kerül a 4. Szegedi Képregényfesztivál. A belépés továbbra is ingyenes, ha valaki mást mond, az hazudik.

Átfogó program

10.15 Ünnepélyes megnyitó

Köszöntőt mond Palánkainé Sebők Zsuzsanna a Somogyi-könyvtár igazgatója.

10.20–12.50 Plenáris előadások

12.50–14.00 Ebédszünet

14.00–15.30 Szekció-előadások

Az érdeklődők párhuzamosan négy helyszínen, négy speciális témában hallgathatnak előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket. Az időkeretek lehetővé teszik a szekciók közötti átjárhatóságot. Igény esetén más-más szekció előadásaiból lehet kiválasztani a számunkra érdekeset. Valamennyi szekcióban 14 órakor kezdődik az első, 40 perces előadás, majd 10 perc szünet után, 14.50-kor folytatódik a program a második előadással.

Plenáris előadások

10.20–11.10

És a HaJó jön…, szülinapi beszélgetés Haui Józseffel
Ami a Színes Képregénymúzeum sorozatának legújabb kötetébe bekerült, és ami nem fért bele…
Beszélgetőtárs: Kiss Ferenc, képregényszerető, -gyűjtő, -forgatókönyvíró, -kutató, a Színes képregénymúzeum sorozat szerkesztője

Haui József vall önmagáról: Azok közé tartozom, akik ritkán ülnek szembe közönséggel, kamerával. Munkáim/filmjeim, illusztrációim, teremtményeim jóval ismertebbek. Nemrég töltöttem be a 60. évemet. Az a megtiszteltetés ért, hogy a Színes Képregénymúzeum sorozat új kötetét (Vízipók és barátai) az én képregényes munkáimból állították össze. Köszönöm! Kiss Ferenc jóvoltából egy interjú is olvasható benne, amelyet velem készített. Sok minden szóba került, de nyilván érthető, terjedelmi okokból még több minden nem. A rendezvény vendégeként most folytathatjuk a beszélgetést. Hogyan készültek a Vízipók, a Bucó- és a Nemere-képregények anno 1980-1985 tájékán, mennyi minden változott azóta a technikában, kivitelezésben, és persze sok más egyéb szakmai és nem szakmai téma is szóba kerül. Várunk mindenkit!
Haui József honlapja

11.10–12.00

Bayer Antal: Miért nem jó minden szuperhősös képregény?
1962-es tanulmányában Umberto Eco a Superman-mítosszal kapcsolatban “az idő felbomlásáról” írt. A korai szuperhősös történetekre jellemző volt a visszatérés a kiinduló pontra, Eco értelmezésében a főszereplő halhatatlanságának az implicit hangsúlyozása. Ötven évvel és több ezer sztorival később mi változott, mi igaz még ebből a megállapításból, és milyen erők hatnak a mai szuperhősös képregények történetszövésére?

12.00–12.50

Kertész Sándor: Magyar képregény határon innen és túl!
A hetvenes években több magyar nyelvű képregény jelent meg Szerbiában, amelyeket idehaza a Magyar Posta terjesztett. Kiemelkedő jelentőségűek volta az Asterix, és a Talpra esett Tom történetek. Ezt megelőzően korábban a Buksi című magyar nyelvű képregényújságban mutatták be a nyugati történeteket. Az említett lapok napjainkban a legértékesebb kiadványoknak számítanak a képregénypiacon: egy-egy szám értéke több tízezer forint is lehet. A határainkon túl megjelent ifjúsági lapokban rendszeresen helyet kaptak magyar rajzolók munkái is, a hazai képregényrajongók pedig számos jugoszláv, és olasz történetet olvashattak. Vinkovciban közös képregény kiállítást is rendeztek.

Szekció programok

1. SZEKCIÓ

14.00–14.40

Miklosovits László: Én – az irodalom – és a képregény

– Én: (egyáltalán ki ez a pasas – mármint én) mikor, milyen újságok, grafikusok kapcsán ismerkedtem ezzel a műfajjal – vaillant és a korabeli ötvenes-hatvanas évek, szubjektív történet.
– az irodalom: gyermekkori élményem Arany, aki fantasztikus filmes, mondhatni képregényes technikai megoldásokat alkalmazott a balladáiban. Ehhez kötődik egy rövid eszmefuttatás Petőfi S. János és Benkes Zsuzsa nyelvészek gondolatait idézve: “Szöveg és kép kapcsolata”.
– és a képregény: Illusztrálás – Rakéta Regényújság, majd a Képregény… Kézenfekvő, hogy a Karinthyről és a Somogyi-könyvtár Internet-terében látható Karinthy Frigyes: Röhög az egész osztály című írásához készült képregényről essék szó. Karinthy veretes szövegén semmiképpen nem óhajtottam változtatni, (sok a kép, és a szöveg), tulajdonképpen átmenet egy bővebben illusztrált oldal és a későbbi képregények közt… Még a buborékot is mellőztem, ezért ez a korai, klasszikus képregényekre hajaz. Hogy miért éppen így csináltam meg, ahhoz némi magyarázatul szolgál az, hogy végignéztem az összes, számomra elérhető (Karinthy: Röhög az osztály) képregényesített változatot, ragaszkodtam az eredeti szöveghez, de igyekeztem a fent említett képregényektől eltérni, főleg a karakteres figurákat emeltem ki. Így az anyag kicsit szikár lett, de úgy gondolom, hogy ezzel a megoldással egy szuszra érvényesül rajz és szöveg.”
Miklosovits László Arany-illusztrációi (Józsa T. István, Tiszatáj)

14.40–14.50 Szünet

14.50–15.30

Pilcz Roland: Digitális képregényalkotás

A 21. században élünk, és ezt a képregény műfaja is szem előtt tartja. Manapság egy képregény készülhet akár teljen számítógépen, úgy, hogy a különbség fel sem tűnik. Lehet csupán egyes fázisokat digitalizálni, míg más folyamatok megmaradnak a tradicionális formájukban. A Kalyber Joe szerzője betekintést nyújt képregényének “eldigitalizálódott” munkafázisaiba. A nyers ceruzarajz utáni számítógépes kihúzás, utómunka, színezés, még több utómunka s a végeredmény. Mit hogyan érdemes, mit hogyan nem, előnyök és hátrányok…

2. SZEKCIÓ

14.00–14.40

Tóth János Zoltán: Jelmezt az eBay-ről – Új szuperhősök a vásznon

Az előadás a kortárs szuperhősképregények filmes adaptációiban felfedezhető új tendenciákat és hőstípusokat mutatja be. A szuperhős képregények adaptációi a blockbuster filmek jelentős részét képezik az utóbbi néhány évben. A nagy költségvetésű filmekben szereplő hagyományos hőstípus mellett, azonban megjelennek azok a szuperhősök is, akik új morált és értékrendet képviselnek.

14.40–14.50 Szünet

14.50–15.30

Tóth László: Behálózva – 50 év álarc mögött

A csodálatos Pókember kalandjait 1962 óta olvashatják kicsik és nagyok és mára az egyik legismertebb képregénykarakterként tartják számon az egész világon. Olyan kérdésekre keressük a választ, mint honnan indult a sikersztori, mivel vívta ki magának az elismerést és hol tart ma Pókfej mítosz.

3. SZEKCIÓ

14.00–14.40

Bayer Antal: Hercegnők és háziasszonyok, dominák és feministák

Minden statisztikából egyöntetűen kitűnik: a nyugati képregényolvasók 70-80 százaléka hímnemű, ami óhatatlanul kihat a nők ábrázolására. Az előadás bemutatja a leggyakoribb sztereotípiákat és azok változását az idők során, valamint szót ejt a női olvasók arányának a növelésére tett kísérletekről.
Kálovics Dalma: Harcias amazonból engedelmes mintafeleség – avagy van-e női egyenjogúság a mangában?
Japánban még mindig tartja magát a nézet, hogy a nőknek otthon a helyük. Vajon a mangában nyitott a nők számára az önmegvalósítás, vagy miután megmentették a világot, már csak a mosatlan edények várnak rájuk?

14.40–14.50 Szünet

14.50–15.30

Nőies vonalak

A meghívott, képregényt (is) rajzoló hölgyekkel életükről, szakmai pályafutásukról, alkotásaikról, vágyaikról és egyéb paramétereikről beszélget Kissferi, az immár nyolcéves Képregény Kedvelők Klubjának vezetője.

4. SZEKCIÓ

14.00–14.40

Szabó Gergő – Váradi Gábor: A sosemvolt bronzkor – az amerikai képregények története a vad 70-es években

A képregények Ezüst kora és Modern kora közötti átmenetet néhány szakértő egy kézlegyintéssel elintézi. Mások szerint viszont a hetvenes évek olyan sok változást hozott, melyek előkészítették az új korszakot, hogy az időszakot a képregények Bronzkoraként emlegetik. Ekkor térhetett vissza a képregényekbe a drog és az erőszak, új műfajok kaptak egyre több saját címet, megkezdődött az antihősök kialakulása és a célközönség is egyre szélesebb lett. Előadásunkban ennek az évtizednek a képregénytörténetét vesszük górcső alá.

14.40–14.50 Szünet

14.50–15.30

Asterix és Buksi – kerekasztal-beszélgetés a jugoszláviai magyar nyelvű képregények magyarországi hatásáról

Vendégek a határ túloldaláról: Gellért Kristóf gyűjtő, Nagygyörgy Zoltán szerb képregény kutató, Kopeczki Csaba kiadó
A beszélgetést moderálja Kertész Sándor tanár, újságíró-képszerkesztő, grafikus, a magyar képregény történetének kutatója, szakíró.

Kiállítások

Miklosovits László képregénye Karinthy Frigyes: Röhög az egész osztály című írásához
2012. november 15-től december 12-ig – helyszín: földszinti Internet-tér

A Kortárs művészek lexikona szerint Miklosovits László művészetét bravúros rajztudás, a felület aprólékos kidolgozottsága, ugyanakkor a lényeg tömör kifejezése jellemzi. Józsa T. István így ír róla A kép pillanata című írásában: „A magyarországi grafikus módszerre Fellinit idézi, irodalmi művek képi nyelvre átültetésével kapcsolatban ugyanis ő tette fel a kérdést: mit veszünk át az irodalomból?”
A Somogyi-könyvtár Internet-terében látható kiállítás kapcsán a művész így vall irodalmi és képi nyelv viszonyáról: „Karinthy veretes szövegén semmiképpen nem óhajtottam változtatni, (sok a kép, és a szöveg), tulajdonképpen átmenet egy bővebben illusztrált oldal és a későbbi képregények közt… Még a buborékot is mellőztem, ezért ez a korai, klasszikus képregényekre hajaz. Hogy miért éppen így csináltam meg, ahhoz némi magyarázatul szolgál az, hogy végignéztem az összes, számomra elérhető (Karinthy: Röhög az osztály) képregényesített változatot, ragaszkodtam az eredeti szöveghez, de igyekeztem a fent említett képregényektől eltérni, főleg a karakteres figurákat emeltem ki. Így az anyag kicsit szikár lett, de úgy gondolom, hogy ezzel a megoldással egy szuszra érvényesül rajz és szöveg.”

Karinthy Frigyes: Röhög az egész osztály (Miklosovits László rajzai – Tiszatáj)

És a HaJó jön… – kiállítás Haui József 60. születésnapjának tiszteletére
2012. november 15-től december 5-ig – helyszín: földszinti aula

A tárlaton eredeti rajzok (képregények, könyvillusztrációk) tekinthetők meg a művész magángyűjteményéből, amelyeket kiegészítenek a Somogyi-könyvtárban őrzött, illusztrált kötetek és folyóiratok.
Haui József (HaJó) kerámikusként végzet Pécsett 1973 nyarán és az érettségi után egy héttel már a Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermének rajzolója lett. A Vizipók-Csodapók, a Mézga család, a Magyar Népmesék és a Kérem a következőt! történetein azóta egy egész nemzedék nőtt fel.
Illusztrál és ír a Dörmögő Dömötör magazinban, rajzolt képregényeket, több mint száz mesekönyvet és két tucat tankönyvet illusztrált. Elkészítette két egészestés arab rajzfilm képes forgatókönyvét, rajzolt plakátokat, dobozos puzzlet, gyereknyomdát, kifestőkönyvet, diafilmet, ABC mesekönyv-sorozatot a Vízipók figuráival, logopédiai kártyasorozatot, tervezett müzlis-dobozt, matricát, rendőrségi logót, közlekedési sorozat-füzeteket, gyerekpezsgő-címkét, dobozos üdítőkre figurákat, plüssfigurákhoz figuraterveket, rajzfilm-DVD-hez borítókat, és még nagyon sok mást.
Haui József így vall munkásságáról: “Én csak rajzolni akarok, hatvanévesen is. A rajzolás a kenyérkereső munkám, én nem művészkedek, önkifejezek vele… mindig annak örültem a legjobban, ha tetszett, szórakoztatott, örömet okozott a munkám másoknak (is).”

Kapcsolódó oldalak: MalomArt, moly.hu

50 éves a Pókember

2012. november 17. – helyszín: földszinti aula

A tárlókban látható képregényekkel a fél évszázados Pókember előtt tisztelgünk. Eredeti amerikai Pókemberek a 60-as évekből, illetve a Pókember képregény európai kiadásai Harza Tamás magángyűjteményéből.

Élő alkotás

A fesztiválon idén kettéválik az élő alkotói program. A látogatókkal közös egész napos alkotás mellett késő délután meghívott alkotók egy előre meghatározott témában készítik el képregényüket. Idén ez a téma a Szegedi Nemzeti Színház 2013. január 25-én ősbemutatóként műsorra tűzött Pozsgai Zsolt: Pipás Pista című zenés tanyawesternje lesz. A hagyományos alkotói blokkban pedig újabb technikákkal kísérleteznek a szervezők…