Már több ízben akartam írni, hogyha létezik olyan retorikai fordulat, ami kishazánkban elkoptatottabb egy negyven éves cipőnél és lehetetlen leütni a Heti Vekengés 10 Toplistájának első helyéről, az az "Ezért tart itt az ország..." örökbecsű.
Talán egy hónapja lehetett, hogy betértem egy közértbe, ahol az egyik vásárlónak problémája volt azzal, hogy a kosarak tisztasága hagy némi kívánni valót maga után - mondjuk ki, koszosak voltak, mint a föld -, és rögtön el kezdte szavalni a magáét, felütésül az idézőjelbe tett szófordulatot használva ("Ezért tart itt az ország, mert ennyire szarnak bele mások igényeibe"). No igen ám, de szabad országban élünk, ahol mindenki elmondhatja a véleményét, így a biztonsági őr pedig annak adott hangot, hogy "Azért tart itt az ország, mert ennyi ostoba ember van". Mit lehet erre mondani?
Ha önironikusan megjegyezném, hogy szerintem azt, hogy "Ezért tart itt az ország...", azt sokan félreértenék, és elkezdenének jönni azzal, hogy "Azért tart itt az ország, mert BEHELYETTESÍTHETŐ FELÜLET". Be lehet rakni azt, ami éppen napi bosszúságot okozott nekünk, így időjárást, mogorva pénztárosokat, villanyszámlát, gondatlan kutyatulajdonosokat, szemtelen taknyosokat, házsártos vén szipirtyókat, az összes kisebbséget, még a David Icke-féle alakváltó gyíkembereket is, akik amúgy jófejek, csak ne szponzorálnák a V-t.
Valahogy már annyiszor találkoztam ezzel a szófordulattal, hogy számomra akaratlanul Monthy Pythont idézi, ahogy a sok ember hirtelen rálel az Univerzumot pusztulással fenyegető rákfenére, aminek létezésére fel kell hívni az ostoba tömeg figyelmét az élet és haladás érdekében. Vizuális alkat vagyok, és amikor annyiszor hallom ezt a közéletben és olvasom a neten, az a kép ugrik be, amikor a lelkes tömeg teljes nekiveselkedéssel igyekszik kitolni országunkat a kátyúból - a létező összes irányból.
Ha most azt mondom, mi lenne, ha hanyagolnánk ezt a fordulatot, és behelyettesítenénk egy "Nem lehetne...?" felütéssel (Nem lehetne a kosár tisztább/Nem lehetne ezt normálisan mondani/Nem lehetne kicsit jobban odafigyelni/etc?), félek, hogy didaktikusnak tűnök, pedig nincs bennem semmi népnevelő szándék - egyszerűbben ha valaki így fogalmazza meg nekem a mondandóját, azt sokkal hitelesebbnek érzem, mintha hirtelen herderi víziót vázolnának fel előttem, csak mert kisebb-nagyobb nézeteltérések akadnak. Nem bosszant, inkább valahol mosolyogtató, és szerintem nyugodt szívvel hanyagolható szófordulat... egy kis időre biztosan, mert annyiszor lehet manapság belebotlani, hogy egy kicsit a kispadra kellene küldeni, hogy újra a kívánt hatást érje el.
Ez persze csak egy vélemény, nem bosszankodás, mert végül is az ilyen szövegek így is működnek nálam, csak talán nem úgy, ahogy a kedves agitátor akarta.
Persze talán ezért tart itt az ország.
A sok kárörvendő miatt. Meg azok miatt, akik megmondják a frankót. Meg a blogok miatt.
Az ország az tart itt, vagy ott, vagy valahol, csak ezek a beszélgetések nem szoktak tartani sehová, hanem körbe-körbejárnak, szerintem.
Még egyszer, ennek is megvan a maga bája.
Főleg, ha akad a kéznél pattogatott kukorica.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése